Kedvenceink testét sejtek alkotják, melyekben egy-egy sejtmag található. Kromoszómák egyik felét (a spermiumban) az apjától, másik felét (a petesejtben) az anyjától kapja, megakadályozva ezzel a kromoszómakészlet duplázódását. A kromoszómát a szalagszerűen felcsavart DNS lánc képezi, mely lánc egy kettős spirál. A két spirált bázispárok kötik össze (mindig ebben a párosításban: adenin-timin, guanin-citozin). A DNS lánc hosszabb-rövidebb részei alkotják a géneket, melyek általában többedmagukkal felelősek egy meghatározott tulajdonságért. Egy gén  variációi az allélek, melyek a kromoszóma egy adott lokuszán helyezkednek el. A lokuszon csak egy allél foglalhat helyet az adott génből. Ha egy kromoszómapár mindkét felén (anyai és apai) azonos az allél, akkor homozigóta (AA vagy aa) a genotípus, különböző allélek esetén heterozigóta (Aa). A fenotípussal összefüggő allél lehet domináns, recesszív vagy szemidomináns. Egy domináns  allél (A) akkor is kifejeződik, ha egy allél (Aa) van jelen, míg egy recesszív allél (a) csak párban (aa) tudja kifejteni hatását.

A szemidominancia heterozigóta (Aa) formában figyelhető meg, mind a domináns (A) és mind a recesszív (a) allél hatása nagyjából egyenlő arányban kifejezésre jut. Egy génnek több recesszív allélja is lehet, ezek közt szintén fellép a (szemi)dominancia. Nem csak az allélek, hanem a gének között is megfigyelhető a dominancia, pontosabban egymás elfedése. Az elfedő, episztatikus gén allélja lehet akár recesszív is, míg az elfedett, hiposztatikus gén allélja domináns a saját génsorozatában. Gének határozzák meg a pigmentszemcsék alakját, méretét, mennyiségét, hiányát és két fajtájának arányát is, melyek végül az állat színét adják. Az egyik pigment a fekete/barna eumelanin, a másik a vörös/sárga pheomelanin. A festékanyag megtalálható a szőrben, a bőrben és a szem szivárványhártyájában.