Előfordulás és élőterület
Az olyan helyeken, ahol a fészkelési lehetőség és a táplálkozási lehetőség közel esik egymáshoz,a sündisznó remekül érzi magát. Főleg a települések zöldterületein, kertekben, parkokban valamint különféle területeken, mint sövények, cserjések, talajtakarók valamint lomb- és rőzsehalmok között élnek szívesen. 1400 m tengeszint feletti magasságig fordul elő. Élőterületének nagysága különböző: a városi parkokban viszonylag kicsi, a vidéki területeken pl. a hímeknél kb. 100 ha (sokszor még nagyobb területen), a nőstényeknél kb.20-30 ha. A területi igényeknél nemcsak az élelem hanem a nőstények megoszlása is mérvadó. Jóllehet, a sündisznő egyedül élő állat, nem védi területét a fajtatársakkal szemben.

Ellenségek
A sündisznók az uhu, a róka és a borz zsákmányául eshetnek. A kutya is képes felnőtt sündisznót megölni. Ezek a veszeteségek azonban a faj fennmaradása szempontjából nem játszanak szerepet. Legfőbb ellenségük az ember a természetbe való durva beavatkozásával.

Különbségek a hímek és nőstények között
Az egyetlen biztos külső ismertetőjel az állatok nemiszerve. A kanok hímvesszője a test hátsó felében helyezkedik el, kb. ott, ahol az ember a köldököt keresné. A nőstények hüvelye ezzel szemben közvetlenül a végbélnyílás előtt található.

Nagyság, súly
A felnőtt sündisznó mérete 24 és 28 cm között van, súlya 800-1500 gr. A kanok valamivel nehezebbek a nőstényeknél.

Tüskék
A sündisznónak születésekor kb. 100, a megduzzadt hátbőrbe ágyazott tüskéje van. A kifejlett állatoknál ez a szám 6000-8000 között van. Veszély esetén az állat összegömbolyödik és kimereszti tüskéit.

Érzékek
A táplálékot és a fajtársakat elsőrangú szimatukkal találják meg. Hallásuk is igen éles, messze a ultrahang tartományon belül van. Jól fejlett a tapogatóérzékük is, viszont látásuk csekély.

Hangadás
Veszély esetén fújnak, puffognak ill. kaffognak. Ritkán lehet éles, világos rikoltást hallani. Párzáskor fújtató hangot adnak ki magukból. Hangos félelem- vagy fájdalomkiáltásuk hasonlít a vasfűrész hangjára. Ha a kicsik anyjukat keresik vagy éhesek, csipognak, mint a madarak.

Élettartam
Eredendően 7-8 évet élnek, viszont a kölykök halandósága igen magas. A várható élettartam átlaga így 2-4 évre becsülhető. Az ember által okozott veszélyek még tovább növelik halandóságukat.

Táplálkozás
A sündisznók éjszakai aktivitású rovarevők. Bogarakat, azok lárváit, valamint szúnyog- és éjszakai pillangó lárváit fogyasztják. Ezenkívül gilisztát, csigát, pókot, százlábút, ritkábban ászkát és néha-néha döghúst is esznek. A növényi részek csak véletlenül, a többi élelemmel együtt kerülnek elfogyasztásra.

Fészeképítés
A nyár során a sündisznók pillanatnyi tartókodási helyük szerint építenek maguknak kissé hevenyészett fészkeket, melyeket sosem használnak hosszú ideig. Sokkal gondosabban építik fel azonban azokat a fészkeket, ahol az anyák nevelik utódaikat. (A kölyköktől való nyugalom és nyugodt alvás érdekében sokszor a szoptató nőstény külön fészket épít magának a közelben. A téli fészeknek viszonylag jó hőszigeletésűnek, lehetőleg eső- és hómentesnek kell lennie. Éppen ezért a téli fészkek fő építőanyagaként használt lomb nem csak egymásra ejtve van felhasználva, hanem a sün gondosan elágazás, cserje, talajtakaró, esetleg garázs alatti üreg, farakás, stb. alá építkezik.

Utódnevelés
A tél keménysége és a klíma függvényében a párzási időszak május és augusztus vége között van. Kb. 35 napos vemhesség után évente csak egy alkalommal 2-10 (átlagosan 4-7) vak és süket kölyök jön a világra 15-20 g közötti súllyal, melyeket az anyag 6 héten keresztül naphosszat szoptat. Éjjel vadászni jár. 3-4 hetes korukban hagyják el a kölykök először a fészket, tesznek önálló kirándulásokat, és kezdenek szilárd táplálékot magukhoz venni. Az anya nem viszi őket magával az éjszakai élelemszerzéshez és azt sem mutatja meg nekik, hogy mit kell enniük. Második alom is lehetséges, de nem mindig fordu lelő. A kanoknak az utódneveléssel nincs tennivalójuk.

Téli álom
Az élelemszegény hónapokban a sün téli álmot alszik. Ősszel fokozott evéssel zsírpárnát növeszt, ami energiát adó akkumulátorként segíti át a télen. Köszönhetően annak, hogy testfunkcióit minimumra tudja állítani, fél évet is kibír élelem nélkül. A téli álom idején szívverése 180/percről 8/percre redukálódik, légzése 40-50-ről 3-4-re csökken percenként. Testhőmérséklete 36 fokról 5 fokra csökken, ami még mindig magasabb, mint környezetéé. A téli álom alatt testsúlyának kb. 20-30%-át veszti el.

Veszélyek és óvintézkedések
Németországban a forgalomnak évente kb. 500 000 sün esik áldozatul, ezért az állatvédők arra kérik az autósokat, hogy éjszaka, különösen a vidéki területeken, aljnövényzettel teli lombos erdők közelében, kertek, sövények, bozotósok mellett fokozott óvatossággal, figyelemmel és a közlekedési szabályok (sebesség,megállás) betartásával közlekedjenek.

Az építési gödrök, sírok, kábelaknák, valamint a pincelejárók, világítóaknák, pinceablakok, kerti tavak valamint az úszómedencék mind veszélyes csapdák a sünök számára. Ezeket kerítéssel, bedeszkázással, dróthálóval fedhetjük el, vagy felszerelhetjük menekülésre alkalmas tyúklétra jellegű, keresztlécekkel szögelt deszkákkal. A pincelépcsők fokainak magasságát téglákkal megfelezhetjük, így a bepottyant süni könnyen kimászhat majd. Célszerű gyakran ellenőrizni, nem esett-e csapdába sün telkünkön. Építkezéshez szükséges irtások esetében a területet először át kell vizsgálni, hogy megtaláljuk a sünök rejtekhelyeit és szükség esetén áttelepíthessük őket.

Tarlóégetés és a kerti hulladék elégetése sok sün számára jelenti a kínhalált, hiszen gyakran még az égetés előtt beássák magukat téli álomra vagy napi pihenőre a levélkupacba. Amennyiben az égetés elengedhetetlenül szükséges, az égetendő lombot égetés előtt óvatosan át kell forgatni és ellenőrizni, nincs-e alatta sün.
A komposzt ill. rőzserakások áthelyezésénél óvatosan kell eljátni, hiszen egy óvatlan beszúrás a villával megsebezheti a sünt.
Kaszálásnál, fűnyrásnál bozót, sövény ill. magas fű esetében szintén bizonyosodjunk meg róla, nincs-e sün a területen, hiszen a vágótárcsa által okozott sérülések szinte mindig halálosak az ilyen kis állatok számára.
A kifeszített madarászhálókat célszerű legalább 40 cm magasan elhelyezni, hogy a sünök ne tudjanak beléjük gabalyodni.
Patkány- és egérmérget ill csapdát a sün számára elérhetetlen helyekre szabad csak kitenni, tehét legalább 50 cm magas ládára, asztallapra vagy deszkalapra.

Jótanács
Sünt csak vészhelyzet esetén és megfelelő gyakorlattal lehet házi körülmények között gondozni. A sünt azonnal vissza kell engedni a természetbe, amint képes az önálló életre. A budapesti állatkertben az Élet-halál Házában kérhetünk segítséget a sünök felneveléséhez.

A sün védett állat! A kertünkben élő sün nem a miénk!

Sünvédelem a kertben
A sünök általában a városon kívül, természetes környezetben élnek,      hiszen a behatárolt, gyakran intenzíven hasznosított területeken (monokultúrák, vegyszerek, műtrágyák stb.) nem találják meg ideális élőhelyüket. Többnyire hiányzik nekik a sokoldalú táplálék és a biztonságot adó menedék.

Sünbarát kert:

• Átjárás a többi kertbe
  A sünök élelemszerző körútjukon nagy területeket járnak be. Kerítésként idelális a sövény vagy a vasvázkerítés. A nagy átmérőjű drótháló veszélyes, mert a sün beszorulhat a lukakba. A drótháló soha ne érjen le a földig. A tám- ill kerti falak esetében átjárókat kell biztosítani az állatoknak.
  

• Méregtilalom
  A növényvédőszerek és a gyomirtók elpusztítják a rovarokat, így a sün nem talál magának élelmet. A szerek hatása a vadállatokra, pl. a sünre még nem ismert. Amennyiben feltétlenül szükséges a védekezés, csak ökológiai szerekkel tegyük! Használhatunk sörcsapdát a csigák ellen, a tetvek ellen pedig hatásos a hígitott kenőszappannal való permetezés.
  
  
• Semmi műtrágya
  Komposztföld, kőporliszt, kéregszigetelő v.hasonló természetes trágya ugyanazt a célt szolgálja és nem károsít semmilyen állatot.
  

• Csak a kert egy részét kaszáljuk
  A rövidre nyírt fűben a sünök rovarokat és gilisztákat találnak. A kerti utaknál a sövény és a cserjés alatt a füvet egyáltalán nem ill max. évente kétszer - akkor is csak tüzetes vizsgálat után - kaszáljuk.
  

• Csak honos növényeket ültessünk
  Ezek nem csak a klímát bírják jobban, mint az egzotikus növények, de bővelkednek a sün számára táplálékul szolgáló rovarokban. Az egzotikus növények gyakran sterilek, haszontalanok honos állatvilágunk számára.
  

• A fészket hagyjuk eredeti állapotában
  A sünök kedvelik a sűrű sövényt, csalitost, bozótost, lomb- és komposztdombokat, üregeket a farakás alatt, kerti lakokat, fészereket, lépcsőket, köves üregeket valamint a régi fák odúit. Amennyiben valaki kerti munka közben sünfészket talál, (esetleg kölyökkel) haladéktalanul takarja vissza és a további zavarástól tartózkodjon! A kutyákat is tartsuk távol a menedékektől.
  

• Segítsünk a fészekrakásban
  Egy széles deszka, egy védett ház- vagy fészerfalnak támasztva, egy üreg szalmával töltve, új, egyszerű menedéket nyújt.
  Egy kevés fáradtsággal esőmentes rőzserakást is készíthetünk. Az egyik sarokban összerakhatunk egy nagyobb halom rőzsét, ágakkal és száraz lombbal lefedjük, majd ráteszünk egy kifeszített műanyag fóliát. Csak a fólia 4 sarkát rögzítsük kövekkel. Hogy a fólia ne látsszon, tegyünk rá további rőzsét.
  Kicsit időigényesebb egy menedék építése földből ill. téglából és vakolatból. A külső méreteknek nincs jelentősége, belülről cca. 30X30 cm alapterület és 20 cm magasság szükséges. A védett oldalon bejáratnak egy kb. 10X10 cm-s nyílást hagyjunk. zigetelésként kívülről a tetőig körülrakhatjuk humusszal és befedhetjük fűvel. Fészekanyagként a szalma a legjobb; a széna könnyen penészedik.
  Annak megállapítására, hogy a menedék lakott-e, tegyünk egy szalmaszálat vagy szívószálat a bejárat elé. Semmi esetre se nyúljunk be!
  

• Gondoskodjunk vízpótlásról
  Egy kis kerti tó egy simán kifutó parti területtel egy száraz nyáron megmentheti a sünt a kiszáradástól. Ezt a célt szolgálhatja egy borulásmentes ivóedény is, naponta friss vízzel megtöltve.

• Tavasszal és ősszel segítsünk élelmet találni
  Egy idejében berendezett etető lehetővé teszi a gyengébb sünök számára az ember védelme melletti megerősödést. Az eteőtányérba tehetünk macska- vagy kutyakonzervet, fűszerezetlen rántottát, főtt tojást, sült marhanyesedéket süntáppal keverve. A tápot a madaraktól ill. esőtől védetten tartsuk, pl. tegyük egy kb. 10x10 cm-es ládikóba.
  Az ételmaradékot reggelente dobjuk ki és mossuk el a tálat, amit este újra megtöltünk.

Menü sündisznók számára
Főzzünk meg egy egész csirkét 1 kg répával. A húst (bőr és csont nélkül) a répával együtt húsdarálón daráljuk le és a lével valamint 200 g kutyapehellyel adjuk a kásához. 80-100 g-os adagokban fagyasszuk le; a napi mennyiség: 2-3 evőkanál belőle.
Egyéb lehetőségek: macskatáp búzakorpával keverve, 3 csepp napraforgóolaj hozzáadásával vagy főtt marhanyesedék főtt répával és kutyapehellyel vagy búzakorpával kiegészítve.
Csemegék: 1 csirkenyak vagy csirkeszárny fűszer nélkül megfőzve bőrrel és csonttal együtt (jó a fogaknak)
1 főtt vagy nyers alma
1 szelet banán
1 teáskanál kénezetlen mazsola
Vigyázat! Minden fogást fűszer nélkül és főtten tálaljunk a szalmonellaveszély miatt.
Naponta egy késhegyni tápmész, hetente kétszer egy teáskanál Multi-Sanostol vagy 2-3 csepp Multibionta az ételbe keverve szintén segít megőrizni a sünök egészségét.

A sün egy éve
Hogy jobban megismerjük életüket, képzeljük el, hogy kertünkben egy felnőtt nőstény sün él.

Talán először egy áprilisi estén vesszük észre, hogy zörög a macska tányérja a teraszon. A sün tüskéi oldalán kissé lelógnak, hiszen a téli álom során testsúlyának harmadát elvesztette. Éhesen veti magát a maradékra, hiszen tavasszal még nincs elég rovar, féreg ahhoz, hogy óriási éhségét csillapítani tudja.
Májusban is látogatja a macska maradékát, de csak ettől nem lesz szép kerek. Most már szorgalmasan vadászik és júniusban terített asztalt talál.
Egy meleg júliusi éjszakán nagy lármára ébredünk; puffognak, fújtatnak és kaffognak. A sünhölgynek udvarlói akadtak. A nőstény a fején lévő tüskékkel bökdösi a hímet előjátékként (ezt a néhány órás párzási játékot hívják sünkarusszelnek). Sok kilométert tesznek meg a kanok ilyenkor, hogy céljukat - a sünhölgyet - elérjék. Ebben a hónapban gázolják el a legtöbb sünt, ezeknek kétharmada kan. A párzási idő augusztusig tart. A sünök nem élnek párban, a hím továbbáll, amint a nőstény vemhes lesz. Ennek ellenére nem nevezhetjük emberi értelemben hűtlennek őket, hiszen pusztán arról van szó, hogy a hím nem akarja "kienni" a területéről a leendő anyát, akinek most több élelemre van szüksége.
Később a kölyköknek is elegendő élelmet kell találniuk. Süncsalád nem létezik; a nőstények egyedül nevelik fel utódaikat.
A legtöbb kölyök augusztusban ill. szeptemberben jön a világra. A kicsiket legkorábban három hét után látjuk, ekkor teszik első kirándulásaikat. A melegebb vidékeken már július elején ill. júniusban is lehetnek kölykök, a második alom pedig szeptemberben várható.
Szeptemberben még sok táplálékot találnak a fiatal állatok, éjszakánként gond nélkül képesek 10 grammot is hízni. A hónap vége felé a kölykök elhagyják anyjukat és élelemszerzés céljából más területekre vándorolnak.
Október közepétől a lárvák és a zsákmányállatok száma jelentősen csökken, így a fiatal sünök csak néhány grammot tudnak hízni naponta. Az idősebb hím sünök viszont ilyenkor már megépítik jól kibélelt téli fészküket. A mi nőstény sününk viszont még le van gyengülve a kölykök nevelésétől, ezért látogatja macskánk tányérját, ahol egy-két kölyök is feltűnhet.
Novemberben a fiatalok még gyakran keresnek ennivalót, többnyire kevés sikerrel. Belső érzékük diktálja, hogy a telet csak vastag zsírpárnával tudják túlélni. A 1/2 kg alatti sünöket teleltetni kell; ehhez szakember adhat tanácsokat!
Az oltalmat adó fészket az ifjú sünök későn és rendetlenül építik meg, ezért néhányan nem élik túl a telet. Egy átlagos tél esetén november közepétől valamennyi sün alszik (kisebb megszakításokkal) következő márciusig vagy áprilisig.

Dörflinger Krisztina
2004. október 6.